A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Lexikonunk a Csehszlovákiában, ill. Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatos információk, adatok lehető legszélesebb körű összegyűjtésére vállalkozott. Címéből adódóan a szerkesztők, illetve a szerzők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a lexikon feldolgozza a Csehszlovákia megalakulásától napjainkig terjedő időszakot. A 2014-ben azonos címen megjelent könyv bővített változata.
2 találat

Stampay János

Részletek

Stampay János
Stampay János (csa)

(* 1864. dec. 7. Léva, † 1960. jan. 27. Köbölkút) Kántortanító. A gimnáziumot és az állami tanítóképzőt Léván végezte. Zeneoktató és nevelő, majd Verebélyen és Ürményben tanította magyarra a szlovák gyermekeket, az utóbbiban szerzett kántori gyakorlatot (1886−1888). Osztálytanító volt Sókszelőcén, ahol énekkart és zenekart szervezett (1887−89), 1891-ben Köbölkúton kántortanítóvá választották. A Párkány és Vidéke r. k. tanítók egyletének jegyzője volt. Imakönyvéért XIII. Leó pápa Croce di Benemerenza érdemkereszttel (1902), XII. Pius pápa Pro ecclesia et Pontifice díszkereszttel jutalmazta (1942). 1934-ben nyugdíjba ment. 1948-ban családjának el kellett hagynia a községet, egyedül maradt. A község cserkészcsapatát, főutcáját, a magyar tannyelvű alapiskolát (1999) róla nevezték el. A szülőházán emléktáblát helyeztek el.   Fm: Katolikus Egyházi Énekek, Imák és Temetési szertartások (1895), (2002-ig 43 kiadás).   Ir. Magyar Katolikus Lexikon XII. kötet. 325. old. (2007); Bertalan Vincze: Katholikus kántor (1915); Kovács Ferenc: Szülőföldünk Köbölkút (1998).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésLéva [Levice] / Köbölkút [Gbelce] / Verebély [Vráble] / Ürmény [Mojmírovce] / Szelőce [Selice]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494018
Módosítás dátuma2019. december 13.

Ürmény (Mojmírovce)

Részletek

Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Cabaj-patak mentén, Nyitrától D-re. L: [1921] – 3545, ebből 3223 (90,9%) szlovák, 136 (3,8%) magyar, 114 (3,2%) zsidó; [2011] – 2838, ebből 2641 (93,1%) szlovák, 17 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2637 (92,9%) szlovák, 16 (0,6%) magyar. V: [2011] – 2231 r. k., 48 ev., 15 gör. kat., 4 ref. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. László-) temploma 1718–21 között barokk, zsinagógája 1820-ban klasszicista stílusban épült. Az 1721-ben késő barokk stílusban emelt Hunyady-kastélyt a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át, az 1812-ben épült Ürményi-kúria klasszicista építmény. – Számos pusztája közül, amelyekre az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonisták települtek, Tarányt (Taraň, 1948-tól Štefanovičová) 1935-ben, Mezőkeszit (Poľný Kesov) 1940-ben, Nagyvölgyet (Veľká Dolina) 1956-ban önálló községgé szervezték.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÜrmény [Mojmírovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380895
Módosítás dátuma2015. december 14.

2 találat